| Interjúk : Kemény Dénes interjú (Új-Zéland) |
Kemény Dénes interjú (Új-Zéland)
Fordította: Gota 2006.10.27. 13:06
Az athéni olimpiai győzelem után Dénes pár hetet Ausztráliában és Új-Zélandon töltött, ahol a helyi wp-seknek mutatta meg "hogyan edzenek a magyarok". Ezt az interjút egy új-zélandi helyi wp-s oldal készítette
MEGJEGYZÉS: Kedves wp-hez értők! Előre is elnézést kérek, ha esetleg bárminemű pontatlanságot találtok az anyagban. Az idők szószerint így szerepeltek az eredeti angol cikkben, tehát vagy az interjú-készítő nem értette jól vagy egyéb félreértés van. Remélem ettől még élvezhető lesz! Üdv: Gota
KEMÉNY DÉNES INTERJÚ (Új-Zéland)
Új-Zéland helyi csapattagjai első kézből részesültek világszínvonlú edzésben az elmúlt 2 hétben, a kétszeres olimpiai győztes Kemény Dénes jóvoltából. Wellingtonban kb. 30 fiú és 20 lány jelent meg úszódresszben, hogy lábgyakorlatokat, lövés technikákat és emberelőnyös helyzeteket gyakoroljon, a világ vitathatatlanul legjobb edzője útmutatásai alapján. Valamennyi gyakorlás azzal a lehetőséggel zárult, hogy a játékosok és a szponzorok személyesen beszélhessenek Kemény Dénessel, fényképezkedjenek vele és vízilabdával kapcsolatos kérdéseket intézzenek hozzá.
Ami a legjobban tetszett ma, hogy minden, amit csináltál új volt, megtetted a tőled telhető legjobbat. Nem mindig látod egészében a tervet, ezt mi (edzők) mindig jobban tudjuk, mint te. És fontos, hogy mindig ugyanazt tetted egy-egy játék fontosabb pillanatában, amit előtte gyakoroltál.
Waterpolo.co.nz: Ön szerint milyen változásokat fognak előidézni az új szabályok a játékban?
KD: Nos, az új szabályok kezdetben néhány félreértést fognak okozni, mivel most még elég nehéz lesz azokat a jelenlegi játékban értelmezni: ugyanazokon a bajnokságokon, ugyanazokban az országokban és földrészeken, ahol eddig is játszották a vízilabdát. Úgy gondolom, hogy a vízilabda közösségnek segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy egységesen értelmezzék mindenhol a megváltozott szabályokat.
Waterpolo.co.nz: Mennyiben fogják az új szabályok befolyásolni az edzői stílusát és min kell majd változtatnia?
KD: A következő fontos játékunk májusban lesz, tehát lesz időm kitalálni, hogy mit tegyek, figyelni a klubszintű mérkőzéseket. De vélhetőleg napjaink vízlabdájában a legjobb csapatok még sokkal jobbak lesznek, mert náluk találhatók a legjobb játékosok, akik a többi ország csapatát megelőzve tudnak majd alkalmazkodni az új helyzethez. Ami viszont nem lesz jó ebben, hogy sokkal nagyobbak lesznek a különbségek és hiányosságok a játékban, valamint a közönség és a szponzorok számára könnyű lesz megítélni, hogy egy első helyezett csapat a 4. és 5. helyzettet 8 góllal tudja majd megverni, a korábbi 3-4 gólos különbségekhez képest. Ez pedig nem igazán szép. Tehát a mérkőzések hosszabbak lesznek és sokkal nehezebb lesz támadó pozíciókat kialakítani (6-6 ellen), mert 5 másodperccel kevesebb ideig lehet a labda a támadók kezében, mint korábban.
Waterpolo.co.nz: Nagyobb hangsúly helyeződik majd az emberelőnyre?
KD: Nem, a hangsúly nem az emberelőnyön, hanem a sebességen lesz. 12-15 másodperced lesz a parttól-partig úszásra, és az eddigi 15 másodperces támadásod, most 10 másodperces lesz, tehát megpróbálsz majd kapura lőni, majd gyorsan behúzódni, szóval nagyon, nagyon rendszertelen lesz. A gyakorlatban nem akarod, hogy a játékosaid szabadon lődözzenek gólokat 5-6 méterről, ez normális, ezért majd mindkét karodat a levegőbe lendíted és így jelzed a bírónak, hogy nem akarod a másikat bántani. Ha a lövést a bíró beveszi, akkor – fogalmazzunk úgy – hogy az egy visszakéz-lövés, a kezeid kint vannak a vízből és kapsz egy kiállítást!
Waterpolo.co.nz: Gondolja, hogy az új szabályok kivonják a centert és több lesz a szélről lövés?
KD: Center nélkül elég nehéz kívülről lőni, tehát a legjobb úszódat kell beküldened, és nem feltétlenül a legjobb centeredet, így a játékos gyorsan vissza tud majd úszni.
Waterpolo.co.nz: Tehát nem szükségszerűen a legnagyobb fickók lesznek a centerek, hanem a gyorsabbak és okosabbak?
KD: Úgy hallottam, hogy az ausztrálok 3 center beúszásával edzenek. Véleményem szerint előre küldhetsz egy jó centert, de nem centerbe, hanem mellé, a közelébe, tehát beúszhat mellé egy játékos. Így felszabadíthatsz egy játékost, védőfalat képezhetsz vagy ha még nem szabadultak ki, akkor a labda beadható centerbe és a lövés onnan, közelebbről történhet.
Waterpolo.co.nz: Gondolja, hogy a védekezés különbözni fog azon túl is, hogy a center előre lendül? Nem lesz így a centeren akkora nyomás?
KD: Az a gond a nyomással, hogy veszéllyel jár: az ellenfél csapata szabadon lőhet 5 vagy 6 méterről. Tehát a csapatok valószínűleg kéz falakat fognak emelni 5,5 méteren, és ezért gondolom, hogy fogadják meg a tanácsomat, mert így keresztül úszhatnak rajtuk.
Waterpolo.co.nz: Ön szerint huzamos ideig érvényben lesznek az új szabályok?
KD: 2006. decemberében lesz egy találkozó az edzők, bírók és a FINA képviselői számára, amelyen meghozzuk a végső döntést az új szabályokról.
Waterpolo.co.nz: Szeretné ha néhány új szabály helyére a régi szabályok kerülnének vissza?
KD: A sarok terület zűrzavaros – sarok, nem sarok, kapus, nem kapus - ha a FINA nem akarja, hogy a korner gyorsabbá tegye a támadást, akkor egyet értek, de az, hogy egyáltalán nem legyen sarok még nem teszi könnyebbé a játékos és a közönség dolgát. Ezért úgy gondolom, hogy néhány javításra sor kerül majd 2006. decemberében.
Waterpolo.co.nz: Évente milyen gyakorisággal játszanak a magyar játékosok?
KD: Magyarországon több mint 5000, 20 év alatti regisztrált játékos van… egy 10 milliós országban. A vízilabda-klubok kapnak némi anyagi segítséget a városi önkormányzattól, a kormánytól, rengeteg szülőtől és magán szponzortól. A gyerekeket 11 hónapon át edzik évente, beleértve a karácsonyi, a májusi és a nyári szüneteket. 2-3 hét iskolai szünetet a családjaikkal töltenek, de iskolai időszak alatt heti 5 nap edzésük van, átlag napi 2 órában, majd szombaton és vasárnap – ha bajnokság van – akkor hivatalos mérkőzést játszanak, amikor pedig nincs mérkőzésük hétvégén, akkor általában edzéseket tartanak.
Amikor nincsen tanítás nyáron vagy egyéb iskolai szünetek idején, akkor 2-3 edzésük is van naponta. Ez azért van így, mert vízilabdát játszani, mást mint bármilyen más sportágat… vízben játszod, ezért mindig a vízben kellene lenned, amikor csak lehetséges.
A játékosaim, ha valami problémájuk van, és 3-4 napot nem edzenek, akkor ezen felül még 2 napra van szükségük ahhoz, hogy visszaszokjanak a vízhez.
Tehát azok a gyerekek, akik bajnokságokon és más versenyeken játszanak az év során, úgy gondolom évente 30-40 mérkőzést játszanak. Azok a tehetséges gyerekek, akik a korcsoportuknál 1-2 évvel idősebb korosztályban játszhatnak van, hogy naponta 2 meccset jásztanak 2 különböző csapattal. Magyarországon van egy évszázados tradíció és a szülők első és második választása a vízilabda, tehát lehozzák a gyerekeiket az uszodába.
Waterpolo.co.nz: Hány éves koruktól játszanak?
KD: Néhányan 6-7 éves koruktól, de a 8-10 éves kor is megfelelő. Az első évben csak úsznak, oda-vissza a medencében, mert a játékos számára ez az egyik legfontosabb készség, amit el kell sajátítatnia. Az úszás, a jó lábmunka és a jó lövő-készség szintén nagyon fontos. Ha valaki rendelkezik ezzel a 3 tényezővel, még kiváló vízilabdázó képesség nélkül is, komoly szereplője lehet a mérkőzésnek.
Waterpolo.co.nz: Mi a legfontosabb edzés szempont a felnövekvő fiatal játékos generáció számára?
KD: A legfontosabb, hogy megtanulják a labdakezelés alapjait. Továbbá az is fontos, hogy ne hagyjanak ki egyetlen vizes edzést sem. Tudom, hogy a medence lehetőségek korlátozottak Új-Zélandon, de a víz a lételemünk, ezért annyi időt kell eltöltenünk benne, amennyit csak lehetséges. Egy rögbi játékos elsétálhat a hűtőhöz, kivehet egy sört és már is formában van. De mi, vízilabdások, nem tudunk a hűtőben úszni!
Waterpolo.co.nz: Ön szerint mennyi időbe telik majd, hogy Új-Zéland erős vízilabda nemzetté váljon?
KD: El kell érniük néhány fontos eredményt és utána már lehet rá esélyük. Néhány kiváló eredménnyel országos nyilvánosságot kaphantak, és akkor már könnyebb lesz pénzhez jutni, medencéket építeni, gyerekeket toborozni a játékhoz, mely utóbbit 10 éves korukban legalább el kell kezdeni.
Tehát az eredményeiknek komoly hatása van a szülőkre és 5-10 éven belül már az egész országuk részese lesz a vízilabdának, olyanokká válhatnak mint a rugby játékosok vagy más nemzeti sportot űzők, mert mindig lesznek gyerekek, akik játszanak, lesz pénz és más, ami szükséges a játékhoz.
Magyarország 24 évig nem igazán nyert semmit és kisebb pénzügyi gondok is volt, aztán elkezdtünk újra nyerni, kezdve az 1997-es sevillai Európa-bajnoksággal. Az ország újra izgatottá vált és további eredményekre sarkallta a csapatot. Hagyományt kell teremteni és ez egy jó eredménnyel kezdődik. A női csapatnál (Új-Zélandi szeniorok) láttam idén Montrealban, hogy meg van erre a lehetőség. Jó lépés néhány játékost külföldre küldeni, akik tapasztalatokkal visszatérve hatékonyan tudják azokat ötvözni a helyi sajátosságokkal. Csak egy eredmény és a csapat – szerintem – megkaphatja a kormányzat támogatását.
Itt, Új-Zélandon, rengeteg játékost látni. Hamiltonban egy idény utáni versenyen (nem a bajnokság alatt) 13 játékos élvezte a játékot, ugyanabban a csapatban, mert általában itt a csapatoknak nincs elég játékosuk, ezért is volt fantasztikus látni őket együtt!
Waterpolo.co.nz: Ön szerint mennyi legkésőbb hány éves korban kezdhetik el a nők vízilabdát?
KD: Magyarországon a lányok a fiúknál később kezdenek el játszani, vagy ha mégis korábban, akkor a fiúk csapatában edzenek. Néhányan 13-14 évesen kezdenek el játszani. A magyar női válogatott kapusa idén kezdett el játszani. 20 évesen kezdett el vízilabdázni, nagyon későn, nem is túl jó úszó. Korábban kosárlabda játékos volt, tehát elég magas. Fantasztikus volt Montrealban, de az ő esete nem túl gyakori. Ő most 27 éves.
Waterpolo.co.nz: Elképzelhető, hogy valaha női csapatot edzen?
KD: Nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy egy női csapat edzője legyek. Sokkal könnyebb a férfiakkal, könnyebb a saját csapatommal és tapasztalatommal. A csapatomban nagyon jó csapatszellem uralkodik. Nők esetében a legnagyobb veszély a jó teljesítményekkel szemben tanúsított féltékenység, tehát 13 túlságosan sok, amikor egy valakivel vannak problémák.
Waterpolo.co.nz: És utoljára, de nem utolsó sorban – Ön szerint ki a világ legjobb játékosa?
KD: Kásás Tamás a legjobb, ő egy nagyon jó, mindenütt jelenlévő játékos. Nem túl gyakran történik meg, hogy valaki vezető szerepet játszik abban, hogy a csapata elnyerje 2. olimpiai győzelmét (aranyát). Amikor csúcs fizikai állapotban van, akkor mérkőzéseket képes eldönteni. A kevésbé fontos mérkőzéseken, megteszi azt, ami szükséges, de felpörgeti magát, ha a szükség úgy hozza. A szerb Aleksandar Sapic a másik nagyon jó játékos, de ő egyénit alkotó játékos, mint Tamás, tehát teljesen különbözik tőle.
(forrás: http://www.waterpolo.co.nz/article.cfm?articleid=2210 )
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
