1995-ben Bécsben az igazi áttörés még mindig nem sikerült, ezúttal is az olaszok ellen bizonyultak gyengének Kószék. Azt azonban már túlzás nélkül lehetett állítani: végre tartósan ott vannak a magyarok a világ élvonalában, és mindez nem ment könnyen. Ekkor már ott evickéltek a vízben a későbbi kétszerepes olimpiai bajnok pólósaink, Benedek Tibor, Kásás Tamás és Fodor Rajmund is.

A magyar csapat összeállítása:
Benedek Tibor, Dala Tamás, Fodor Rajmund, Gyöngyösi András, Kásás Tamás, Kósz Zoltán, Kuna Péter, Martz Tamás, Monostori Attila, Németh Zsolt, Tóth Frank, Tóth László, Varga Tamás, Varga Zsolt, Vincze Balázs

1997-ben ért be minden. A Sevillaban bekövetkezett nagy áttörés fő mozgatórugója, a szövetségi kapitányi poszton történő változás volt. Heves viták után az Olaszországból hazatért Kemény Dénes veszi át az irányítást, és ezek után már képtelenség kérdőre vonni a rátermettségét. Húsz év után ismét a magyar Himnusz szólhatott a viadal végén: a csoportmeccsek apróbb botlásait követően a negyeddöntőben véget vetettünk az olaszok elleni, 1983 óta tartó negatív szériának, az elődöntőben az esemény leglátványosabb partiján elbántunk az oroszokkal, majd egy végtelenségig feszült "sakkjátszmában”, az utolsó negyedben sikerült megfordítani a jugoszlávok elleni finálét. Az est hőse Kásás Tamás volt, aki mesterhármast szerzett - tekintettel arra, hogy a találkozót 3-2-re nyertük meg, ez tényleg nem akármilyen teljesítmény (amúgy a mindent eldöntő gólt 22 másodperccel a duda felharsanása előtt lőtte, egy hétméteres szabaddobásból).
A magyar csapat összeállítása:
Benedek Tibor, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Kovács Zoltán, Martz Tamás, Molnár Tamás, Németh Zsolt, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Tóth Frank, Varga Zsolt, Vári Attila, Vincze Balázs

A válogatott pedig végképp nyeregbe került 1999-re. Két hispániai torna megnyerését követően az Unicum-kupát az értők szerint olyan teljesítménnyel vitte el, amelyet magyar válogatottól még senki sem látott a sportág feltalálása óta. Az alakulat még azt is kibírta, hogy egyik legjobbját, Benedek Tibort felfüggesszék: simán hajózott révbe a firenzei Eb-n, miután Biros Péter, Molnár Tamás és társaik a döntőben érték el csúcsformájukat. Már addig sem muzsikáltak akárhogy, ahogy például az olaszokkal bántak el az elődöntőben, az az összes szakembert tapsra ragadtatta, a finálé viszont mindenen túltett. Tényleg: semlegesek szerint minden idők legvarázslatosabb vízilabda-mérkőzése zajlott 1999. szeptember 11-én a Costoli-uszodában: két, nyílt sisakkal támadó, a vízilabda minden gyönyörűségét bemutató együttes ejtette ámulatba az ötezer, többségében semleges, ám az idő előrehaladtával valóságos révületben ordító nézőt. Már az eredmény alakulása sem volt akármilyen: 0-3, 7-5, 9-6, 9-9, 12-9, 13-11, 15-12 - nem beszélve az egészen egyedi egyéni teljesítményekről. A világversenyen újoncnak számító Biros Péter öt gólt szerzett, Molnár Tamás az utolsó negyedben lőtt mesterhármast, míg az ebben az évben a világ legjobbjának (joggal) kikiáltott Kásás Tamás hét gólpasszal és egy utánozhatatlan lövéssel vette ki részét a címvédésből. Korántsem mellesleg: az első negyed gyengébb (6/1) lövési mutatóját követően egyszeri és megismételhetetlen produkcióval rukkoltak elő Kiss Gergőék a következő 21 percben: 17 lövésükből 14 lett gól.
A magyar csapat összeállítása:
Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Csaba, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Kovács Zoltán, Martz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Tóth Frank, Varga Zsolt, Vári Attila, Vincze Balázs

A csapat a sydneyi olimpián révbe ért. Jóllehet az olimpiai bajnokcsapattól mindenki a sydneyihez hasonló varázslatot várt a budapesti Európa-bajnokságon (2001), az egyébként óriási tömegeket vonzó eseményen nem sikerült révbe érnie a gárdának. Minthogy a 13 olimpiai aranyérmes közül kilenc külföldről, agyonhajszoltan tért vissza, a kép nem igazán állt össze: az elődöntőig ugyan eljutott a társaság, ám ott kiengedte a kezéből a győzelmet az olaszok ellen, így be kellett érnie a harmadik hellyel. A világbajnokságon pedig - akárcsak az Eb-n -, megint két egygólos vereség okozta a bukást: a Kemény-érában először még a dobogóról is lemaradt a hullafáradt együttes, s csupán az ötödik helyen zárt. (Vigasz azért volt: az ifik Eb-aranyig, a juniorok vb-bronzig vitték.)
A magyar csapat összeállítása: Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Csaba, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Tamás, Székely Bulcsú, Varga Tamás, Varga I Zsolt, Vári Attila

2003-ban Kranj-ban is a dobogó legalsó foka jutott a mieinknek. Az elödöntőben a horvátokkal szemben maradtunk alul (9-10). A bronzmérkőzést simán nyerte a csapat. Az ellenfél Oroszország együttese volt, amely 6 góllal maradt alul.

2006-ban Belgrád rendezi a kontinetális bajnokságot. A kérdés csak az, hogy csapatunk képes lesz e ismét feljutni a dobogó tetejére. Mindenesetre mi nagyon drukkolunk, hogy így legyen!

Forrás:

www.kataca.hu
www.vizipolo.hu